TEREL�VERSENY SZAB�LYZAT

Terel�verseny szab�lyzat �s Terel�kutya Munkavizsga Szab�lyzat
MAGYAR EBTENY�SZT�K ORSZ�GOS EGYES�LETE



I. �LTAL�NOS RENDELKEZ�SEK

1. A terel�versenyek c�lja a terel�kuty�k munkak�pess�g�nek meg�rz�se �s fejleszt�se, a
szervezett teljes�tm�ny min�s�t�s �s a kuty�s sport ezen form�j�nak n�pszer�s�t�se.
a. A terel�kuty�s sport szervez�s�t a Terel�kuty�s Sportbizotts�g (TSB) v�gzi, a
speci�lis b�r�i feladatokat a Terel�kuty�s B�r�i Test�let (TBT) l�tja el.
b. A TSB �s a TBT szoros szakmai egy�ttm�k�d�sben v�gzi feladatait.
c. A MEOE �ltal elismert versenyek lebonyol�t�s�ra a MEOE helyi szervezetei,
szerz�d�tt partnerei �s klubjai jogosultak, jelen szab�lyzat rendelkez�sei alapj�n.
A Terel�kuty�s B�r�i Test�lett�l kell k�rni a k�zrem�k�d� b�r� deleg�l�s�t.
d. Jelen szab�lyzat a juhok terel�s�re kialak�tott szab�lyokat tartalmazza.
2. A versenyek a rendez�s m�dja szerint lehetnek:
a. HAGYOM�NYOS (a kontinent�lis hagyom�nyok szerinti, "hajt�" rendszer�.)
b. SPECI�LIS (angol-ausztr�l-amerikai st�lus�, "gy�jt�" rendszer�.)
ezen kateg�ri�kon bel�l:
c. ny�lt vagy megh�v�sos nemzeti;
d. ny�lt vagy megh�v�sos nemzetk�zi;
e. bemutat� illetve n�pszer�s�t� verseny, amelynek felt�telei, feladatai, k�r�lm�nyei
elt�rhetnek a szab�lyzat el��r�sait�l;
3. Lehet�s�g van (egyedi ki�r�s alapj�n) a kuty�k fajt�nk�nti min�s�t�s�re �s besorol�s�ra,
ennek hi�ny�ban a teljes�tm�nyoszt�lyon bel�l �sszes�tett eredm�ny adhat� ki.
4. A rendez�k minden verseny lebonyol�t�sa sor�n nagy gonddal vegy�k figyelembe a
terelend� j�sz�g �llapot�t, viselked�s�nek saj�toss�gait, �s ker�lj�k az indokolatlan �s
felesleges ig�nybev�tel�ket, valamint tarts�k szem el�tt az �llatv�delmi szempontokat.
5. A versenyrendez�s�g els�seg�lyny�jt� felszerel�sr�l (ment�l�d�r�l) k�teles gondoskodni.
I/a. Terel�si k�pess�gvizsga
1. A terel�kuty�k genetikai �llom�ny�nak meg�rz�se, valamint k�pess�geinek szab�lyozott vizsg�lata c�lj�b�l a MEOE TBT. Terel�si K�pess�gvizsg�t szervez.
2. A TKV felt�tele a terel�versenyen val� r�szv�telnek, de nem min�s�l munkavizsg�nak, �s nem k�telez� felt�tele a teny�szt�sbe �ll�t�snak.
3. A TKV rendez�si felt�teleit �s k�vetelm�nyeit a MEOE Terel�si K�pess�gvizsga Szab�lyzat tartalmazza. A TKV-n hat h�napot bet�lt�tt kuty�val lehet r�szt venni.
4. A TKV eredm�ny�r�l a TSB nyilv�ntart�st vezet, �s a MEOE Eln�ks�ge �ltal meghat�rozott m�don a kuty�k sz�rmaz�si lapj�n illetve teljes�tm�nyk�nyv�ben felt�ntethet�.
5. TKV-b�r�lati lapon haszn�latos min�s�t�sek:
- megfelelt
- bizonytalan
- nem felelt meg

II. A VERSENYEN VAL� R�SZV�TEL FELT�TELEI

1. A versenyeken csak az FCI tagszervezetek �ltal rendezett terel�si k�pess�gvizsg�kon "megfelelt" min�s�t�st szerzett terel�-p�sztorkuty�k, vagy a hivat�sos p�sztorok kez�n l�v� terel�kuty�k, valamint a k�lf�ldi igazol�ssal rendelkez� bel-, vagy k�lf�ldi tulajdonban l�v� terel�-p�sztorkuty�k indulhatnak. A megh�v�sos versenyeken val� r�szv�tel szab�lyait �s felt�telrendszer�t a versenyki�r�sban kell pontosan megadni.
2. A versenyen egy p�rosnak sz�m�t az adott felvezet� �s kuty�ja. Egy versenyen vagy versenyfordul�ban egy kutya csak egy felvezet�vel alkothat p�rost.
3. A terel�versenyen �rv�nyes veszetts�g elleni olt�ssal lehet r�szt venni.
4. T�zel� szuk�val a versenyen csak abban az esetben lehet r�szt venni, ha a tulajdonos a
verseny szervez�it err�l el�zetesen �rtes�ti, a kutya elk�l�n�t�se �rdek�ben. A kutya ebben
az esetben is csak utols�nak indulhat, �s a felvezet� kiz�r�s terhe mellett felel�s a verseny
zavartalans�g��rt.
5. A versenyz�k k�telesek rendezett ruh�zatban, eg�szs�ges, gondozott k�llem� kuty�val
megjelenni. A felvezet�t l�that� alkoholos, vagy m�s b�d�t� szer �ltali befoly�solts�ga
miatt a b�r� a versenyb�l kiz�rhatja.
6. P�sztorbot haszn�lhat�, de a j�sz�g feny�t�se tilos.
7. Kiz�r�s terhe mellett tilos a kutya mindennem� b�ntalmaz�sa.
8. A versenyeken a kuty�k �ltal okozott k�r�rt a kutya felvezet�je viseli a felel�ss�get, az
okozott k�rt egyeztet�s �s az �rt�k meg�llap�t�sa ut�n k�teles megt�r�teni.
9. Nevez�si hat�rid�: A verseny id�pontja el�tt 10 munkanappal, �r�sban, illetve elektronikus
�ton.
- Helysz�ni nevez�sre is van lehet�s�g, ebben az esetben a meghirdetett nevez�si d�j
k�tszerese fizetend�. A helysz�ni nevez�s legk�s�bb a verseny meghirdetett kezdete
el�tt f�l �r�ig t�rt�nhet meg.
- Nevez�si d�j MEOE tagok r�sz�re a k�pess�gvizsg�kra meg�llap�tott d�j.
Magyar kutyafajt�k r�sz�re a nevez�si d�j 50%-a fizetend�, mudik r�sz�re d�jtalan.
Nem MEOE tagok r�sz�re a nevez�si d�j a fenti k�tszerese, kiv�tel az "�ltal�nos
rendelkez�sek 2/c pontj�ban megjel�lt versenyek.

10. Tov�bbi nevez�si felt�telek:
Minden versenyz�nek, aki el�sz�r vesz r�szt terel�versenyen, a kutya sz�rmaz�si lapj�nak
m�solat�t le kell adnia, illetve a nevez�ssel egy�tt be kell k�ldenie.
A nevez�si d�j befizet�s�t �s a veszetts�gi olt�s �rv�nyess�g�t a helysz�nen igazolni kell.
11. A versenyeken 9 h�napos kort bet�lt�tt kuty�val lehet r�szt venni.

III. A HAGYOM�NYOS TEREL�VERSENY SZAB�LYAI


A. A verseny oszt�lyai
1. A terel�versenyek n�gy oszt�lyban ker�lnek megrendez�sre:
a.- "KEZD�" (Kisbojt�r) oszt�ly
b.- "HALAD�" (Bojt�r) oszt�ly
c.- "NY�LT" (�regbojt�r) oszt�ly
d.- "HIVAT�SOS" (Sz�mad�) oszt�ly
a. "KEZD�" oszt�lyban b�rmely, a II./1. pontban k�r�l�rt kutya indulhat, am�g a fels�bb oszt�lyba l�p�shez sz�ks�ges jogosults�got meg nem szerezte.
b. "HALAD�" oszt�lyban az a p�ros indul, amely az el�z� versenyeken legal�bb k�t kit�n� �s egy nagyon j� min�s�t�st szerzett. �t kit�n� min�s�t�s ut�n k�telez�en tov�bb kell l�pni a k�vetkez� oszt�lyba.
c. "NY�LT" oszt�lyban az a versenyz� indul, aki HALAD� oszt�lyban �t kit�n�
min�s�t�st szerzett. A "NY�LT" oszt�lyba lehets�ges el�rel�pni az el��rt �t kit�n�
min�s�t�s el�r�se el�tt is. Als�bb oszt�lyba visszal�p�sre nincs lehet�s�g.
d. "HIVAT�SOS" oszt�lyban akt�van dolgoz� terel�-p�sztorkutya �s felvezet�je
indulhat, valamint az a versenyz�, aki saj�t elhat�roz�s�b�l �gy d�nt. Visszal�p�s
ebben az esetben sem lehets�ges.
2. Amennyiben egy kutya m�s felvezet�vel indul, �gy az oszt�lyba sorol�s el�lr�l
kezd�dik. Egy kutya egy versenysorozaton csak azonos felvezet�vel indulhat.
3. Az oszt�lyba sorol�sn�l csak azoknak a versenyeknek az eredm�nye sz�m�that� be,
melyeket jelen szab�lyzat alapj�n rendeztek, �s melyekre a TBT rendelte ki a b�r�t.
B. A verseny f�zisai �s �rt�kel�se
Az �rt�kel�st a terel�s sor�n kaphat� pontok �sszege adja. A "KEZD�" oszt�lyban engedelmess�gi munk�t kell bemutatni. A versenyz� csak az engedelmes gyakorlat "megfelelt" min�s�t�se eset�n indulhat a terel�si munk�n.
Ha a p�ly�n egy akad�ly lek�zd�se 5 perc eltelt�vel is sikertelen, a b�r� a versenyz�t a k�vetkez� akad�lyhoz k�ldi, a kihagyott akad�lyra a p�ros nem kap pontot. Kiz�r�st von maga ut�n, ha a kihajt�s 5 perc ut�n sikertelen.

1. Engedelmes munka
a. Szabadonk�vet�s
A gyakorlatot h�romsz�g alakzatban haladva kell v�grehajtani, a h�romsz�g
cs�csaiban a kuty�t le�ltetve. A kuty�nak ebben a testhelyzetben kell maradnia 5
m�sodpercig.
b. Helybenmarad�s
A kuty�t a kijel�lt helyen hagyva legal�bb 10-15 m�terre el kell t�volodni.
c. Beh�v�s
A b�r� jelz�s�re a kuty�t a felvezet� mag�hoz h�vja. A kuty�nak els� sz�ra a
gazd�j�hoz kell futnia.
2. Terel�si munka
A futam kezdete el�tt az �sszes r�sztvev� sz�m�ra biztos�tani kell, hogy kutya n�lk�l bej�rja a p�ly�t, minek sor�n a b�r� ismerteti a halad�si ir�nyt, az akad�lyok lek�zd�s�nek �ltala megk�v�nt m�dj�t �s ismerteti b�r�lati szempontjait, esetleges aj�nl�sait.
2/1. KEZD� oszt�ly:
A p�ly�n �sszesen �t akad�lyt kell lek�zdeni, bele�rtve a kar�mb�l ki- �s behajt�st is. A pontoz�s akad�lyonk�nt t�rt�nik.
Egy-egy akad�ly 'lek�zd�s��rt' 0-25 pont adhat�. Az �rt�kel�sbe bele kell sz�molni az el�z� akad�lyt�l az �rt�kelt akad�lyig t�rt�n� mozg�st.
A p�ly�n mutatott �sszbenyom�s alapj�n tov�bbi 0-25 pont adhat�.
2/2. HALAD� oszt�ly:
A p�ly�n �sszesen hat akad�lyt kell lek�zdeni, bele�rtve a kar�mb�l ki- �s behajt�st is. A pontoz�s akad�lyonk�nt t�rt�nik.
Egy-egy akad�ly 'lek�zd�s��rt' 0-25 pont adhat�. Az �rt�kel�sbe bele kell sz�molni az el�z� akad�lyt�l az �rt�kelt akad�lyig t�rt�n� mozg�st.
A p�ly�n mutatott �sszbenyom�s alapj�n tov�bbi 0-25 pont adhat�.

2/3. NY�LT �s HIVAT�SOS oszt�ly:
A p�ly�n �sszesen h�t akad�lyt kell lek�zdeni, bele�rtve a kar�mb�l val� ki- �s behajt�st is. A pontoz�s akad�lyonk�nt t�rt�nik. Egy-egy akad�ly 'lek�zd�s��rt' 0-25 pont adhat�. Az �rt�kel�sbe bele kell sz�molni az el�z� akad�lyt�l az �rt�kelt akad�lyig t�rt�n� mozg�st.
A p�ly�n mutatott �sszbenyom�s alapj�n tov�bbi 0-25 pont adhat�.

A terel�si munka r�szletes szab�lyai
Kihajt�s:
A kihajt�s kezdet�n a versenyz� kinyitja a kar�m kapuj�t. Az �llatok kihajt�sa t�rt�nhet oly m�don, hogy a felvezet� a kuty�t k�v�lr�l k�ldi a kar�m m�g�, illetve bek�ldi a kar�mba, vagy pedig a kuty�val egy�tt mozog.
Hib�k:
- a vezet� h�v�sa, vagy k�ld�se ellen�re a kutya nem megy az �llatok k�z�, illetve f�lelmet
mutat,
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat,
- a felvezet� a kutya k�zrem�k�d�se n�lk�l hajtja ki az �llatokat.
Adhat� pontsz�m: 0-25
Halad�s a p�ly�n:
A felvezet�nek a verseny sor�n a terelt �llatok felesleges zaklat�sa n�lk�l, nyugodt, egyenletes temp�ban kell haladnia.
Hib�k:
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat,
- a sz�ks�ges beavatkoz�s sor�n a kutya h�tt�rben marad a gazda m�g�tt,
- a felvezet� futva ir�ny�tja a ny�jat,
- a kutya elhagyja a p�ly�t, illetve kiker�l a vezet� ir�ny�t�sa al�l,
- a ny�j nem a b�r� �ltal meghat�rozott �tvonalon halad egyik akad�lyt�l a k�vetkez�ig.
Akad�lyok:
1/ Kapu, sz�k�t�, h�d, behajt�s
Az akad�lyokon val� �thajt�s sor�n ker�lni kell az �llatok felesleges t�r�s�t, azaz megfelel� id�t kell hagyni sz�mukra a sz�k helyen val� �thalad�shoz. Amennyiben az �llatok egy r�sze nem a kijel�lt helyen halad �t, ism�telten meg lehet k�s�relni az �thajt�st a rendelkez�sre �ll� id�n bel�l.
Hib�k:
- a ny�j, vagy annak egy r�sze nem a kijel�lt helyen halad �t,
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat,
- a sz�ks�ges beavatkoz�s sor�n a kutya h�tt�rben marad a gazda m�g�tt.
2/ Terept�rgyak ker�l�se
A p�ly�n kijel�lt terept�rgyakat a ny�jnak a megjel�lt oldalr�l �s t�vols�gb�l kell megker�lnie.
Hib�k:
- a ny�j, vagy annak egy r�sze nem a megjel�lt ir�nyb�l illetve t�vols�gban ker�li meg a
terept�rgyat,
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat,
- a sz�ks�ges beavatkoz�s sor�n a kutya h�tt�rben marad a gazda m�g�tt.
3/ Tilos ter�let
A p�ly�n kijel�lt - vet�st, utat jelk�pez� - ter�letre a juhok nem l�phetnek. A tilos ter�letet egy�rtelm�en ki kell jel�lni.
Hib�k:
- a juhok a kijel�lt ter�letre l�pnek.
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat,
- a sz�ks�ges beavatkoz�s sor�n a kutya h�tt�rben marad a gazda m�g�tt.

3. A versenyeken el�rhet� min�s�t�sek:

Min�s�t�s KEZD� HALAD� NY�LT �s hivat�sos
Kit�n� 130-150 150-175 180-200
Nagyon j� 110-129 130-149 150-179
J� 80-109 100-129 110-149
Megfelel� 60-79 80-101 90-109
Nem felelt meg 0-59 0-79 0-89

IV. A VERSENY EGY�B FELT�TELEI
1. A terel�versenyek megrendez�s�hez a rendez�knek megfelel� mennyis�g� juhot kell biztos�taniuk. Kis l�tsz�m� versenyz� eset�n minim�lisan 40 darab, nagyobb l�tsz�m eset�n a juhok k�m�l�se miatti v�lt�s biztos�t�sa c�lj�b�l 60-100 db., el�zetesen bizony�that�an kutya �ltal terelt juh. Kis l�tsz�m�nak tekinthet� a 10 f� alatti versenyz�l�tsz�m. Kutya �ltal m�g nem terelt juhokkal a verseny nem rendezhet� meg. A p�lya, illetve a p�ly�n val� halad�s ir�ny�nak kijel�l�se a terel�b�r� feladata. A p�ly�n elhelyezett akad�lyok (sz�k�t�k, kapuk, kar�m, stb.) sorrendis�g�t is a b�r� hat�rozza meg A feladatok az adott oszt�ly szintj�hez igazodnak.
2. A kar�mb�l ki- �s behajt�s k�z�tt Ny�lt �s hivat�sos oszt�lyban 5 feladatot, HALAD� oszt�lyban 4 feladatot, KEZD� oszt�lyban 3 feladatot kell a p�rosoknak megoldaniuk. Pontlevon�s terhe mellett b�rmely akad�ly kihagyhat�, kiv�ve a kihajt�st. A kihajt�s sikertelens�ge eset�n a versenyz� a futamb�l kiz�rand�.
3. A p�lya kialak�t�s�ra lehet�leg egyenletes, a j�sz�g testi �ps�g�t nem vesz�lyeztet� talaj� ter�let alkalmas. A b�r� egy�ni d�nt�se alapj�n a verseny k�zben a terel�s halad�si ir�ny�t megv�ltoztathatja, �s err�l a d�nt�s�r�l, annak indok�r�l a versenyz�ket t�j�koztatja.
4. A p�lya ter�let�n a verseny ideje alatt csak a versenyz� �s kuty�ja, �s a b�r� valamint az esetleg jelen lev� tanul� b�r� tart�zkodhat.
Indokolt esetben a b�r� d�nthet �gy, hogy a felvezet� mozg�skorl�tozotts�ga illetve testi �ps�g�nek v�delme �rdek�ben seg�der�t (pl. m�g egy szem�lyt) ig�nybe vehet. Az �gy k�zrem�k�d� szem�ly azonban a futam sor�n a j�sz�gok mozg�s�t (a versenyt) nem befoly�solhatja.
5. Ha a verseny menete �gy k�v�nja, a terel�b�r� b�rkit a p�ly�n �s a p�lya k�rny�k�n l�v� szem�lyek k�z�l nagyobb t�vols�g tart�s�ra, vagy a p�lya elhagy�s�ra sz�l�that fel. A versenyz� k�ls� seg�ts�get nem kaphat. Verseny k�zben a p�lya k�zel�ben m�s kuty�k nem tarthat�k, e t�vols�g meghat�roz�sa a helysz�n ismeret�ben a b�r� feladata.

V. B�R�K

A b�r� a verseny megkezd�se el�tt r�szletesen t�j�koztatja a versenyz�ket b�r�lati szem-pontjair�l.
A b�r� a versenyz�t kell� t�vols�gban k�vesse �s b�r�lja a teljes�tm�ny�t, a dolgoz� kutya fajtajelleg�nek megfelel�en. A b�r� k�l�n�s gonddal �gyeljen arra, hogy a terelt �llatok mozg�s�t jelenl�t�vel ne befoly�solja.
A terel�b�r� minden versenyz� teljes�tm�ny�t - a terel�s befejez�se ut�n - r�viden �rt�kelje �s indokolja d�nt�seit sz�ban, �s a b�r�lati lapon �r�sban. A versenyen a b�r� d�nt�se ellen �v�snak helye nincs. Esetlegesen felmer�l� kifog�ssal a B�r�i Test�lethez lehet fordulni, de a verseny v�geredm�ny�t ut�lag semmilyen indok nem v�ltoztathatja meg.
A versenyr�l �sszes�t� jegyz�k�nyvet kell k�sz�teni. A jegyz�k�nyv egy p�ld�ny�t a B�r�i Test�let helyezze el iratt�r�ban, m�solat�t a TSB-nek adja �t.
VI. KIZ�R�S OKAI
Az aznapi fordul�b�l a b�r� a versenyz�t kiz�rhatja:
- a rendez�s�ggel illetve a b�r�val szemben tiszteletlen magatart�st tan�s�t,
- a versenyz� a kuty�val illetve a j�sz�ggal szemben durva b�n�sm�dot alkalmaz,
- a versenyz� l�that�an alkohol vagy egy�b k�b�t� hat�s� szer hat�sa alatt �ll,
- a kutya egyel (egy kiv�lasztott birk�t hajszol),
- a kutya kiker�l a vezet� ir�ny�t�sa al�l
- az �ppen versenyen k�v�li felvezet� vagy kuty�ja a verseny rendj�t oly m�rt�kben
zavarja, mely a p�ly�n dolgoz� m�sik versenyz� eredm�ny�t befoly�solja.

VII. A TEREL�ST V�GZ� P�ROS FELADATAI
�S A B�R�LAT SZEMPONTJAI

1. A felvezet� a legc�lszer�bb, a lehet� legkevesebb, de kell� id�ben, a sz�ks�ges mennyis�gben, hangs�llyal �s er�llyel kiadott utas�t�sokkal (l�that�- �s hangjellel) �gy ir�ny�tsa kuty�j�t, hogy az a ny�jat a terel�si feladatok sorrendis�g�nek, jelleg�nek, a p�lya m�reteinek, saj�toss�gainak megfelel�en, de indokolatlan zaklat�sokt�l mentesen terelje.
2. A b�r� folyamatosan figyelje a felvezet� mozg�s�nak, utas�t�sainak c�l- �s id�szer�s�g�t, indokolt vagy felesleges volt�t, a kutya teljes�tm�ny�t dics�r� vagy b�r�l� szavainak eredm�nyess�g�t.

3. A fentiek alapj�n a felvezet� min�s�t�s�t kedvez�tlen�l befoly�sol� t�nyez�k (magatart�sform�k, tev�kenys�gek) lehetnek:
- a rosszul id�z�tett, el�gtelen mennyis�g� �s er�lytelen, a sz�ks�gesn�l t�bb �s az er�ltetett hangs�ly� �s er�ly�, valamint a hat�rozatlan ir�ny�, tartalm� �s a feleslegesen megism�telt utas�t�sok.
- a kutya gyakori �s hangos szidalmaz�sa �s a k�romkod�s,
- a terel�s k�zben megszokott testtart�st�l �s rendes �tem� j�r�st�l elt�r� j�r�si m�d (hajlong�s, leguggol�s, fut�s stb.),
- a j�sz�g bottal t�rt�n� k�sztet�se, a kutya meg�rint�se, megfog�sa �s felemel�se, kiv�ve a kar�mba val� behelyez�st�l, amennyiben a ker�t�s �tugr�sa balesetvesz�lyes.
4. A b�r� �rt�kelje a felvezet�-kutya egy�ttm�k�d�s minden mozzanat�t, k�l�n�s tekintettel a kuty�ban az utas�t�sokkal kiv�ltott reakci�k pontoss�g�t �s gyorsas�g�t. Ennek szellem�ben �rt�kelje a kuty�nak, a feladatok (utas�t�sok) meg�rt�s�ben, megold�s�ban mutatott k�szs�g�t, hat�rozotts�g�t, eredm�nyess�g�t, a juhok er�teljes ellen�ll�sa eset�n kem�nys�g�t, figyelm�nek �s munkakedv�nek tart�ss�g�t, mozg�s�nak f�radhatatlans�g�t illetve ezek hi�ny�t.
5. A feladatok (sz�k�t�k, kapuk, kar�m stb.) siker�nek f�ggv�ny�ben kell a kutya terel�s k�zbeni hangad�s�t, a hangad�s sz�ks�ges vagy indokolatlan m�rt�k�t elb�r�lni, a fajtasaj�toss�gok figyelembev�tel�vel. A felvezet� a terelt j�sz�g ir�ny�t�s�ban cselekv��l ne vegyen r�szt.

VIII. A SPECI�LIS TEREL�VERSENY SZAB�LYAI

A P�LYA:
A p�lya m�rete legal�bb 150 x 70 m�ter.
A p�lya berendez�se:
Az indul�si oldalon k�z�pen tal�lhat� a startkar�.
A startkar�t�l jobbra �s balra egyenes vonalban 30 – 30 m�terre tal�lhat� az egyik ir�nyban egy akad�ly (kar�, b�la, stb.), m�sik ir�nyban pedig a kar�m. A kar�m kapuj�n 1 m�teres k�t�l.
A startkar�t�l egyenes vonalban el�re 50 m-re egy 6 m sz�les kaput k�pez� akad�ly tal�lhat�.
A verseny oszt�lyai

-Amat�r: teljesen kezd� kuty�k sz�m�ra
-Kezd�: m�r n�mi gyakorlattal rendelkez�, ir�ny�that� kuty�k sz�m�ra
-Halad�: �n�ll�an dolgoz�, a “gy�jt�”-munk�t ismer� kuty�k sz�m�ra
-Profi: �n�ll� kifut�s-, felv�tel-, behoz�s- �s hajt�munk�t v�gz� kuty�k sz�m�ra

A Kezd� oszt�ly felett k�telez� el�rel�p�s nincs.
Oszt�lyok k�z�tt visszal�p�sre napt�ri �venk�nt egyszer van lehet�s�g, ha a versenyz� a “nagyon j�” szintet sem teljes�tette. A visszal�p�s nem t�rt�nhet az Orsz�gos Bajnoks�g alkalm�val.

Amat�r

- A birk�k a futam el�tt a p�lya k�zep�n l�v� kapun t�l kb. 10 m-re helyezkednek el.
- A gazda a kuty�val egy�tt haladhat a p�ly�n, haszn�lhat maximum 6 m�teres p�r�zt. A p�ly�n a felvezet� �s a kutya szabadon mozoghat, minden megengedett a juhok ir�ny�t�sa �rdek�ben.
- A feladat kezdet�n a felvezet� a kuty�val kimegy a p�lya t�ls� oldal�ra, �s a birk�k m�g�tt helyezkedik el. A gyakorlat a birk�k elind�t�s�val kezd�dik, melyet a startkar� ir�ny�ba kell megtenni.
- A ny�jat a kapun kereszt�l a startkar�ig kell vezetni, majd azt megker�lve az oldals� akad�lyig egyenes vonalban.
- Az akad�ly megker�l�se ut�n szint�n egyenes vonalban haladva a ny�jat a kar�mba kell terelni.
Pontsz�mok:
Hajt�s: 30 pont
Kar�m: 20 pont

A Szabad st�lusban k�tszer kit�n� min�s�t�st szerzett kuty�val a “Kezd�” oszt�lyban kell indulni!


Hib�k:
- a halad�s sor�n az egyenes vonalt�l val� elt�r�s.
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat,
- a sz�ks�ges beavatkoz�s sor�n a kutya h�tt�rben marad a gazda m�g�tt,
- a felvezet� futva ir�ny�tja a ny�jat,
- a kutya elhagyja a p�ly�t, illetve kiker�l a vezet� ir�ny�t�sa al�l,
- a ny�j nem a b�r� �ltal meghat�rozott �tvonalon halad egyik akad�lyt�l a k�vetkez�ig

Pontsz�m Min�s�t�s
41-50 Kit�n�
31-40 Nagyon j�
21-30 J�
11-20 Megfelel�
0-10 Nem �rt�kelhet�
KEZD� OSZT�LY

- A birk�k a futam el�tt a p�lya k�zep�n l�v� kapun t�l kb. 10 m-re helyezkednek el.
- A felvezet� a kuty�val egy�tt haladhat v�gig a p�ly�n, de csak a kuty�t ir�ny�thatja, akt�van a ny�j mozgat�s�ban nem vehet r�szt.
- A gazda a kuty�val egy�tt haladhat a p�ly�n, nem haszn�lhat p�r�zt.
- A feladat kezdet�n a felvezet� a kuty�val kimegy a p�lya t�ls� oldal�ra, �s a birk�k m�g�tt helyezkedik el. A gyakorlat a birk�k elind�t�s�val kezd�dik, melyet a startkar� ir�ny�ba kell megtenni.
- A ny�jat a kapun kereszt�l a startkar�ig kell vezetni, majd azt megker�lve az oldals� akad�lyig egyenes vonalban.
- Az akad�ly megker�l�se ut�n szint�n egyenes vonalban haladva a ny�jat a kar�mba kell terelni.
Pontsz�mok:
Hajt�s: 30 pont
Kar�m: 20 pont
Hib�k:
- a halad�s sor�n az egyenes vonalt�l val� elt�r�s.
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat,
- a sz�ks�ges beavatkoz�s sor�n a kutya h�tt�rben marad a gazda m�g�tt,
- a felvezet� futva ir�ny�tja a ny�jat,
- a kutya elhagyja a p�ly�t, illetve kiker�l a vezet� ir�ny�t�sa al�l,
- a ny�j nem a b�r� �ltal meghat�rozott �tvonalon halad egyik akad�lyt�l a k�vetkez�ig

Pontsz�m Min�s�t�s
41-50 Kit�n�
31-40 Nagyon j�
21-30 J�
11-20 Megfelel�
0-10 Nem �rt�kelhet�
Halad�

- A futam kezdet�n a birk�k a k�z�ps� akad�ly m�g�tt 50 m-re helyezkednek el.
- A felvezet� �s a kutya a startkar�t�l indul.
- A felvezet� a p�lya fel�n�l l�v� kapuig mehet a kuty�val.
Kifut�s
- A kifut�st a p�lya fel�t�l kell teljes�teni. A vezet� j�l l�that�an jobbra vagy balra kik�ldi a kuty�t, melynek a megadott ir�nyba kell kifutni, �s megfelel�en nagy �vben megker�lni a falk�t.
Felv�tel
- A felv�telt a kuty�nak �n�ll�an kell v�grehajtania oly m�don, hogy a birk�k az els� l�p�st a felvezet� fel� tegy�k.
Behoz�s
A kuty�nak a felv�tel ut�n a kapu fel� kell hoznia a falk�t. A kapu �s a startkar� k�z�tt a felvezet�nek a birk�k el�tt kell haladnia, a kutya k�s�ri a falk�t. A halad�snak egyenes vonal�nak kell lennie.
Hajt�s
A startkar�t�l a mer�legesen elhelyezked� akad�lyig a felvezet� �s a kutya a birk�k m�g�tt halad, a kutya egyenes vonalban hajtja az �llatokat. A felvezet� az akad�lyt nem ker�lheti meg, annak vonal�ig egyenes vonalban haladhat.
Az akad�ly megker�l�s�t a kuty�nak �n�ll�an kell megoldania a birk�kkal, majd elind�tani azokat egyenes vonalban a startkar� fel�. Ekkor szint�n a felvezet� halad el�l, m�g�tte a falka, majd a kutya.
A startkar�n�l a felvezet� meg�ll�tja a falk�t, majd el�remegy �s kinyitja a kar�m kapuj�t, ezut�n visszamegy a falk�hoz �s a kutya k�s�r�s�vel egyenes vonalban a kar�mba vezeti a falk�t.
Pontsz�mok:
Kifut�s: 20 pont
Felv�tel: 10 pont
Behoz�s: 20 pont
Hajt�s: 30 pont
Kar�m: 20 pont
Hib�k:
- a kifut�s sor�n a kutya keresztezi a felvezet� �ltal megadott ir�nyt,
- a felv�teln�l a birk�k nem a felvezet� ir�ny�ba indulnak el,
- a halad�s sor�n az egyenes vonalt�l val� elt�r�s,
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat,
- a sz�ks�ges beavatkoz�s sor�n a kutya h�tt�rben marad a gazda m�g�tt,
- a felvezet� futva ir�ny�tja a ny�jat,
- a kutya elhagyja a p�ly�t, illetve kiker�l a vezet� ir�ny�t�sa al�l,
- a ny�j nem a b�r� �ltal meghat�rozott �tvonalon halad egyik akad�lyt�l a k�vetkez�ig

Pontsz�m Min�s�t�s
80-100 Kit�n�
65-79 Nagyon j�
50-64 J�
40-49 Megfelel�
0 -39 Nem �rt�kelhet�
PROFI

- A futam kezdet�n a birk�k a k�z�ps� kapu m�g�tt 50 m-re helyezkednek el.

1. Kifut�s: (outrun) MAX.PONTSZ.: 20 pont
A felvezet� a startkar�n�l marad �s a kuty�t sz�les �vben ak�r jobbra, ak�r balra a birk�k m�g� k�ldi (legal�bb 10 �llat), melyek kb. 100 m t�vols�gra vannak. A kuty�nak kell�en nagy �vben kell kifutnia, hogy ne nyugtalan�tsa a birk�kat �s semmi esetre sem keresztezheti a k�z�pvonalat. Ez s�lyos hib�nak sz�mit �s pontlevon�ssal j�r. Kifut�skor a kuty�nak olyan t�vols�gra kell a birk�k m�g� �rkezni ,hogy azokat meg ne riassza, mert az hib�nak sz�m�t. A kifut�snak lend�letesnek �s c�lrat�r�nek kell lennie, hiba a lass�, poroszk�l� mozg�s. A kifut�si �v ne legyen feleslegesen nagy, vagy olyan sz�k, ami megriaszthatja az �llatokat. Ide�lis esetben a feladat v�grehajt�s�hoz k�t vez�nysz� (jel) elegend�: k�ld�s �s fektet�s.

2. Felv�tel (Lift) MAX.PONTSZ.: 10 pont
Ha a kutya a kifut�s ut�n a birk�k m�g�tt megfelel� t�vols�gba ker�lt, �llva vagy fekve v�rja hogy a felvezet� megadja a jelet a felv�telhez.
A birk�k felv�tel�nek nyugodtan kell zajlania, els� l�p�s�ket a felvezet� fel� kell megtenni�k, ha ez nem �gy t�rt�nik az hiba. A t�l sok parancs, egy t�l gyors vagy lass�, haboz� felv�tel pontlevon�ssal j�r

3. Behoz�s (Fetch) MAX.PONTSZ.: 20 pont
A kuty�nak a birk�kat a lehet� legegyenesebb vonalban, (nyugodt temp�ban), a f�l�ton tal�lhat� k�z�ps� kapun kereszt�l kell a felvezet�h�z hoznia. Hiba az egyenes vonalt�l val� minden elt�r�s �s minden elk�borl� birka, amelyik a kapun nem halad �t. Ha a ny�j 50%-�n�l t�bb j�sz�g k�borol el 0 pontos a feladat.

4. Hajt�s (Drive) MAX.PONTSZ.: 30 pont
Amikor a kutya a felvezet�h�z �rt a birk�kkal, lehet�leg szorosan a felvezet� k�r�l kell azokat tartania. A kutya a birk�kat a felvezet�t�l t�volodva, egy kb. 30 m-re tal�lhat� akad�lyt megker�lve vezeti vissza a starthelyhez(felvezet�h�z), a lehet� legegyenesebb vonalon.
K�v�natos az egyenes vonal�, c�ltudatos el- �s visszaterel�s �s a szoros, tiszta fordul�. Hiba az egyenes vonalt�l val� minden elt�r�s �s minden elk�borl� birka, amelyik az akad�lyt nem ker�li meg. Ha a ny�j 50%-�n�l t�bb j�sz�g k�borol el 0 pontos a feladat.

5. Kar�m (Penning) MAX.PONTSZ.: 20 pont
Ha a ny�j a hajt�s ut�n a starthelyhez vissza�rkezett a felvezet� a kar�mhoz megy �s kinyitja az ajtaj�t �s k�zbe veszi az ajt� v�g�hez er�s�tett 1 m hossz� k�telet. Ezut�n kiadja kuty�j�nak a parancsot hogy terelje a birk�kat a kar�mba. Ha ez megt�rt�nt a felvezet� becsukja a kaput, ekkor �r v�get a futam.
Minden birk�t a kar�mba kell terelni. A felvezet� nem engedheti el a kapun l�v� k�telet de kuty�j�nak seg�thet �m nem ny�lhat a birk�khoz sem k�zzel, sem bottal, sem a kapuval, mert ez pontlevon�ssal j�r. Ha a 12perc lej�rt�ig nincs minden birka a kar�mban 0 pontos a feladat.

A futam szintideje: 12 perc
Egy feladat legfeljebb k�tszer ism�telhet� a max. pontsz�m fel��rt kiv�tel a kar�mba hajt�s (ak�rh�nyszor a szintid�n bel�l).
Pontsz�mok:
Kifut�s: 20 pont
Felv�tel: 10 pont
Behoz�s: 20 pont
Hajt�s: 30 pont
Kar�m: 20 pont
Hib�k:
- a kifut�s sor�n a kutya keresztezi a felvezet� �ltal megadott ir�nyt,
- a felv�teln�l a birk�k nem a felvezet� ir�ny�ba indulnak el,
- a halad�s sor�n az egyenes vonalt�l val� elt�r�s,
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat,
- a sz�ks�ges beavatkoz�s sor�n a kutya h�tt�rben marad a gazda m�g�tt,
- a felvezet� futva ir�ny�tja a ny�jat,
- a kutya elhagyja a p�ly�t, illetve kiker�l a vezet� ir�ny�t�sa al�l,
- a ny�j nem a b�r� �ltal meghat�rozott �tvonalon halad egyik akad�lyt�l a k�vetkez�ig

Pontsz�m Min�s�t�s
80-100 Kit�n�
65-79 Nagyon j�
50-64 J�
40-49 Megfelel�
0 -39 Nem �rt�kelhet�
TEREL�VIZSGA BORDER COLLIEK SZ�M�RA
Az FCI el��r�sai alapj�n a Border Collie sz�m�ra az ICH c�m el�r�s�nek felt�tele a munkavizsga. Ebb�l ered�en a speci�lis munkavizsga szab�lyait a border collie fajta sz�m�ra jelen vizsgarend tartalmazza.
P�lya
A p�lya m�tere minimum 80 x 80 m�ter.
A startkar� a p�lya elej�n k�z�pen helyezkedik el. Az egyik oldalon kb. 20 m-re egy 6 m sz�les kapu tal�lhat�, m�g�tte 4 db. oszlop, kar� vagy egy�b k�nnyen ker�lhet� terept�rgy.
A startkar�t�l ellenkez� ir�nyban 30 m-re l�that� a kar�m, melynek kapuj�n 1 m hossz� k�t�l van.
A startkar�t�l egyenesen el�re 25 m-re egy 6 m sz�les kapu tal�lhat�, ett�l m�g 25 m-re egy jelz�kar�. Enn�l a kar�n�l kell meg�ll�tani a ny�jat.
A vizsg�t olyan helyen kell megrendezni, ahol minden vizsg�z� k�l�n falk�val tud vizsg�zni. Egy falka max. 8-10 birk�b�l �lljon.
A kezd�ponthoz a vizsgarendez�s�g tereli oda a birk�t. A p�ly�t is �k �ll�tj�k fel, a b�r�k ellen�rzik.
�ltal�nos le�r�s:
A felvezet� a birk�kat a startpontb�l ind�tja. Ekkor kezd�dik a vizsgafeladat. Elindul a birk�k el�tt az oldalir�nyban l�v� kapu fel�. Ennek a kapunak a szlalomra val� r�vezet�s a c�lja. A kuty�nak a felvezet� m�g�tt kell tartania a birk�kat �s �gy kell kereszt�l haladniuk a kapun majd a kapu ut�n l�v� szlalomon. Ezut�n egyenesen a p�lya k�zepe fel� halad �s a k�z�pen lev� jelz�kar�n�l meg�ll�tja a birk�kat. A birk�kat h�trahagyva visszamegy a startponthoz. Kik�ldi a kuty�t �s a kuty�nak nagy �vben a birk�k m�g� kell futnia majd a lehet� legegyenesebb vonalon a felvezet�h�z kell hoznia a birk�kat. A kezd�pontn�l a birk�kat meg�ll�tva a kuty�nak ott kell tartania �ket, m�g a felvezet� elmegy kinyitni a kar�mot. Utas�tja a kuty�t, hogy hajtsa be a birk�kat a kar�mba. Ha az utols� birka is bement �s a vizsg�z� becsukta a kar�mot, akkor �r v�get a vizsga.
Az eg�sz feladatsor szintideje 8 perc.
Feladatonk�nt 20 pont adhat� az �sszesen 100 pont. A vizsga 75 pont felett eredm�nyes.
Munkavizsga r�szletes le�r�s.

Els� feladat: Szlalom
- A felvezet� elindul a kapu ir�ny�ba, m�g�tte a birk�k �s a kutya. A kuty�nak csak indul�skor adhat� parancs, hogy ind�tsa meg a birk�kat. Ut�na m�r sem sz�ban sem k�zjellel nem utas�that� a kutya. A kapun �thaladva elindul a szlalom ir�ny�ba.
A szlalomot mindig jobb oldalr�l, (teh�t az els� kar� balk�z fel�l esik) kezdi el. A kar�k k�z�tt cikk-cakkban haladva megy tov�bb. Amikor az utols� kar�t elhagyta akkor �r v�get a feladat.
Hib�k:
- az elindul�s ut�n a kutya t�lhajtja a felvezet�n a juhokat,
- a kapukon �s a szlalomon val� �thalad�s sor�n a birk�k egy r�sze nem a kijel�lt nyomvonalon halad,
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat,
- sz�beli parancs vagy k�zjel,
- h�trafordul�s,
- norm�lis j�r�sm�dt�l elt�r� mozg�s,
M�sodik feladat: Felvezet�s-otthagy�s:

A szlalom v�g�t�l indul a feladat. Egyenes ir�nyban a jelz�kar�ig kell haladni, �s ott kell hagyni a birk�kat. A birk�k meg�ll�t�sakor a kuty�t a kapu fel�l c�lszer� fektetni, hogy a birk�k ne induljanak meg id� el�tt befel�. Ha a versenyz� �s a kutya is vissza�rkezik a kezd�ponthoz, akkor �r v�get ez a feladat.
Hib�k:
- ha a kutya nem akarja ott hagyni a ny�jat,
- a kutya elhagyja a p�ly�t, illetve kiker�l a vezet� ir�ny�t�sa al�l,
- a ny�j nem a b�r� �ltal meghat�rozott �tvonalon halad,
- ha a kuty�t folyamatosan h�vni kell, mert vissza akar menni,
- ha visszarohan.
Harmadik feladat: Kifut�s
A felvezet� a startkar�n�l marad �s a kuty�t sz�les �vben ak�r jobbra, ak�r balra a birk�k m�g� k�ldi A kuty�nak kell�en nagy �vben kell kifutnia, hogy ne nyugtalan�tsa a birk�kat �s semmi esetre sem keresztezheti a k�z�pvonalat. Kifut�skor a kuty�nak olyan t�vols�gra kell a birk�k m�g� �rkezni, hogy azokat meg ne riassza, mert az hib�nak sz�m�t. A kifut�snak lend�letesnek �s c�lrat�r�nek kell lennie. A birk�k m�g�tt lefekhet, de ha a birk�k bemozdultak, akkor r�gt�n hajthatja �ket a felvezet� fel�.
Hib�k:
- a kifut�s sor�n a kutya keresztezi a felvezet� �ltal megadott ir�nyt,
- a felv�teln�l a birk�k nem a felvezet� ir�ny�ba indulnak el,
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat,
- a kutya elhagyja a p�ly�t, illetve kiker�l a vezet� ir�ny�t�sa al�l,
- a ny�j nem a b�r� �ltal meghat�rozott �tvonalon halad egyik akad�lyt�l a k�vetkez�ig
Negyedik feladat: Behoz�s

A kuty�nak a birk�kat a lehet� legegyenesebb vonalban, (nyugodt temp�ban), a f�l�ton tal�lhat� k�z�ps� kapun kereszt�l kell a felvezet�h�z hoznia.
Hib�k:
- az egyenes vonalt�l val� minden elt�r�s �s minden elk�borl� birka, amelyik a kapun nem halad �t.
- ha a ny�j 50%-�n�l t�bb j�sz�g k�borol el 0 pontos a feladat.
- a halad�s sor�n az egyenes vonalt�l val� elt�r�s,
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat

�t�dik feladat: Kar�m

Ha a ny�j a starthelyhez vissza�rkezett a kuty�nak ott kell tartania, am�g a felvezet� a kar�mhoz megy �s kinyitja az ajtaj�t, k�zbe veszi az ajt� v�g�hez er�s�tett 1 m hossz� k�telet. Ezut�n kiadja kuty�j�nak a parancsot hogy terelje a birk�kat a kar�mba. Minden birk�t a kar�mba kell terelni. A felvezet� nem engedheti el a kapun l�v� k�telet, de kuty�j�nak seg�thet, �m nem ny�lhat a birk�khoz sem k�zzel, sem bottal, sem a kapuval, mert ez pontlevon�ssal j�r. Ha a 8 perc lej�rt�ig nincs minden birka a kar�mban 0 pontos a feladat.
Ha az �sszes birka bent van, a felvezet� becsukja a kaput, ekkor �r v�get a vizsga.

Hib�k:
- ha a kutya a vezet� parancsa el�tt elind�tja a birk�kat,
- ha nem mennek be els�re a birk�k,
- a felvezet� hozz��r a kuty�hoz vagy a birk�khoz,
- a kutya indokolatlanul t�madja, t�pi az �llatokat,
Budapest, 2004.j�nius 10.