A collie nevének eredetéről és származásáról legendák keringenek.

Származási helye minden valószínűség szerint a skót felföld és Anglia északi része, ahol felbecsülhetetlen értéket jelentettek a juhászoknak.

Állítólag már kr.e. 50 körül is találtak a mai collie-hoz kissé hasonló kutyákat, akkor amikor a rómaiak megszállták a skót szigeteket.

A collie eleinte nem tartozott a nemesség kutyái közé. Szegényebb sorsú emberek kutyája és egyben legfontosabb segítője volt.

Ezek az emberek birkatenyésztéssel foglalkoztak, amit lehetetlen lett volna a kutyák nélkül folytatni. Az emberek nem voltak olyan fürgék, hogy az állatokat együtt tartsák, ha pedig többen vigyáztak volna a nyájra – a haszon lett volna jóval kevesebb. Így hamar felismerték a juhászkutyák pótolhatatlanságát. A skót szigeteken nem kellett, hogy a kutya erős és harapós legyen, mivel a nyájat nem fenyegették a ragadozók. Az elsődleges szempont a mozgékonyság, gyorsaság és a tanulékonyság volt. Az iparosodás megindulásával - mivel egyre nagyobb szükség volt a gyapjúra - a juhászkutyáknak is több dolguk akadt. Csak a legokosabb, és legedzettebb kutyák maradhattak meg a nyáj mellett. Ekkor alakult ki a tömött, vastag szőrzet és az edzett test. 

A collie sok-sok ideig szinte láthatatlan , de pótolhatatlan segítségnek számított, azonban néhányan felfigyeltek a szépségére is.

A név:

A collie nevének eredetéről is több elmélet született, akárcsak a származásáról.

Richard Strebel kinológus szerint a collie a skót felföldön tenyésztett fekete lábú és fejű juhokról a „colley”-ről kapta a nevét.

Egy másik feltételezés szerint a név a kutya színére utal. Abban az időben a kutyák nagy része még fekete színű volt, és így nevezték el őket „coally dog-nak” azaz szenes kutyának.

T. Gray 1887-ben egy kelta szóra a „cu-luth” szóra vezeti vissza az elnevezést. A „cu” a kutyát a „luth” pedig kitartót jelent.

A collie név utalhat a skót felföld elnevezésére amely a „collis”.

Mr. Daziel 1891-ben a „collar” vagyis a gallér szót tartotta a collie eredetéhez közel állónak. Ő a kutya dús szőrére gondolt a nyaki részen.

A nyelvészprofesszor Rödiger szerint is kelta eredetű a szó. Így a collie a kelta „culian”, „culien” szavakra vezethető vissza, amelyek fiatal állatot, kölyökkutyát jelentenek. (ugyanúgy mint görögül a „kylla”).

A collie végleges formájának kialakításában állítólag gordon szettereket és orosz agarakat használtak. Így alakulhatott ki a tricolor, a black and tan és a sable változat, valamint finomodott a fej, enyhébb lett a stop és barátságosabb a szem.

A collie igazi tenyésztése a XIX. században indult meg.

Angliában 1859-ben megtartották az első kutyakiállítást. Ezen még nem, de egy év múlva már külön osztályban szerepeltek a juhász és pásztorkutyák is a kiállításon. Ezt egy „tiszta fajtájú skót szuka” nyerte, és ezzel kezdetét vette a fajta máig is tartó népszerűsége.

A fajta megkedveltetéséhez Viktória királynő is hozzájárult, amikor ugyanebben az évben vásárolt néhány skót juhászt a windsori kastélyába.

1868-ban azután megszületik minden modern collie ősapja „Old Cockie”.

Old Cockie-t 1871-ben állítják ki először kiállításon. Igaz nem ő, hanem egy Black and tan kutya, Old Mec győz, mégis ő az, aki mindenkinek jobban tetszik. Ezek után Old Cockie álnéven, mint Old Boy szerepel, és sorra nyeri a kiállításokat. (Az 1872-ben rendezett kiállításra már 24 collie-t neveztek.)

Vele és még két másik kiválasztott kannal indul meg az igazi tenyésztés.

Marcus, aki igazi munkakutya és Trefoil akit az angol kennel klub megalapítója S.E. Shirley tenyésztett.

Old Cockie lányát Maude-t Trefoli-lel pároztatták. Ebből az alomból született meg CH. Charlemagne akinek már a mai collie-hoz hasonló füle volt. Fiával Metchley Wonderrel pedig megindult a nagy collie-üzlet. A fedeztetési díjak és a kölyökárak az égig szöktek. Igazi vagyonnak számító összegekért cseréltek gazdát a kölykök. Metchley Wonder fiát CH. Christopher-t 1000 fontért vették meg az amerikaiak, Ormskirk Emmerald-ért pedig már 1300 (!) fontot fizettek. (Soha ennyi pénzt nem adtak ki még addig kutyáért).

1873-ban született meg Scott, a blue-merle collie, akivel elindult a merle tenyésztése. Ezekben az években a legtöbb merle kölyköt még a születésekor elpusztították, nem volt igény rájuk. Ezt az elméletet változtatta meg Mr. Arkwright, aki tanulmányt írt a merle tenyésztéséről.

Később megjelentek az úgynevezett zobel collie-k, ami a sable-whites és háromszínű colliekat jelentette.

Néhány évvel később már külön osztályba sorolták a smooth és a rough colliet, majd megjelent az első a fajta standardját tartalmazó könyv is.

Egyre több kennel alakult (Southport – Mr. Magson; Ormskirk – Mr. Sterch).

1884-ben megszületett CH. Blue Rubin az első merle champion, a merle szín amerikai alapítója. Pár év alatt rengeteget változott a szín megítélése, és főként amerikába rengeteg merlét exportáltak. Többet mint a többi színt együttvéve.

A nyugat után kelet is megkedvelte a colliet, olyannyira, hogy II. Nyikolaj orosz cár 400 colliet vásárolt Angliából. Ezeknek egy részét azonban nem a tenyésztésben használták. Komoly szerepet kaptak a japán-orosz háborúban mint szanitéc és mentőkutyák. Később pedig a második világháborúban is sikeresen használták. Daycot, egy sable kan olyannyira kitűnően vált be mint keresőkutya, hogy több ezer aknát talált meg és sok épületet és embert mentett meg.

A századforduló után alakult meg az első Rough Blue Merle Collie Klub, mely nagyon jól gondozta a színváltozatot, azonban a háború közbeszólt. Az állomány csökkent és a minősége is romlott.

A 20-as években két újabb kennel alakult, mely nagy hatással volt a fajta alakulására. A Ladypark és a Westcarr számos eredményes kutya származik. Többek között ICH Lochinvar of Ladypark, aki minden idők egyik legeredményesebb collieja. Kétszeres Cruft’s győztes, és számos fantasztikus kutya őse.

1938-ban pedig elindult valami, ami még ma is befolyásolja a collie megítélését. Erik Knight megírja Lassie történetét, és szabályos láz indul a colliekért. 1945-ben elkészül az első film, amit ezután még számos másik követ. Az akkor még gyerek Elizabeth Taylornak is a Lassie film hozta meg a világsikert. Egyre többen keresték a colliekat, és még ma is sok kutyát hívnak Lassie-nak vagy ehhez hasonló néven (Bessy, Nessy).

Sajnos a felelőtlen tenyésztés és a szaporítás és a kiállítási láz rányomta a bélyegét a collie idegrendszerére is.